Megváltozott képességekkel is fitten 2/2

Csurgó Krisztina Ágh Csabával készített interjújának első részét itt éred el.

Mennyire nehéz megfelelő edzőtermet találnod, amikor ki kell válaszd az edzések helyszínét?

Csaba: Ez egy hatalmas téma, haladjunk sorjában. 

Az edzőterem kiválasztása attól függ, hogy a megváltozott fizikai állapot milyen típusú, mértékű és időtartamú (eltörte vagy elveszítette a lábát?). A vendégkörömben kerekesszékesek, izomsorvadással élők találhatóak, akik önállóan vagy elektromos kerekesszékkel közlekednek. Fontos az épületbe való bejutás, a teremben és az öltözőben való mozgás (lift, rámpa, teherlift). Az a jó, ha az eltérő képességű vendég a legnagyobb természetességgel tud mozogni, edzeni, társasági életet élni az edzőteremben. Ez nem csak akadálymentes környezetet jelent, hanem nyitott gondolkodású teremvezetést is.    

 

A nagy választóvíz a mellékhelyiség. A kerekesszék nem feltétlenül igényel mozgáskorlátozott mosdót, de annyi helyre mindenképpen szükség van, hogy oda tudjanak gurulni a WC mellé és önállóan, vagy egy segítő igénybevételével át tudjanak rá ülni.     

Mennyire van az a szolgáltatói köztudatban, hogy figyelmet kellene irányítani erre a speciális igényű vendégkörre is?  

A szolgáltatói köztudat döntő többségében támogató, maximum kell néhány alkalom, amíg ráéreznek, hogy mire van szüksége az adott vendégnek.  

Ügyfélkezelési vonatkozásban azonban nem találkoztam még egységes protokollal. Ez alatt azt értem, hogy a terem munkatársai nem kaptak felkészítő tréninget arra vonatkozóan, hogyan kell támogatni azokat a vendégeket, akik bizonyos helyzetekben kicsit nagyobb figyelemre vagy segítségre szorulnak a termen belül (vagy pont arra vágyik, hogy végre hagyják békén egy kis időre), mely szolgáltatásokat érdemes a figyelmükbe ajánlani és melyek azok a minimális kommunikációs részletek, amelyekre érdemes odafigyelni. Feltételezhetően ez azért van, mert nem számolnak velük, mint lehetséges célcsoporttal. 

Magyarországon üdítő kivétel a Suhanj! Fitness, ahol az üzleti modell kialakítása az inkluzív (speciális igényeket is figyelembe vevő, befogadó) sportolási lehetőség megteremtésére támaszkodik. Tisztában vagyok vele, hogy a Suhanj! Fitness egy – egyelőre – kis piaci szegmens kiszolgálására rendezkedett be, de rendkívül fontos munkát végeznek szakmailag és társadalmilag. 

Milyen az edzőtermi közönség reakciója, amikor feltűnik egy kerekesszékkel közlekedő sportoló a teremben?

Csaba: A vendégek reakciói változóak.  

Van, akit teljesen hidegen hagy a téma, nem tud azonosulni vele. Van, aki nyitott, barátkozó és közvetlen. Ők vannak többségben. Itt is szükség van néhány alkalomra, amíg a környezet hozzászokik az új vendég jelenlétéhez. Ezen a ponton egy felkészült és empatikus edző hatalmasat tud lendíteni a folyamaton. 

Ajánlom mindenkinek a figyelmébe Stella Young TED előadását (Inspiration porn and the objectification of disability)

Tökéletesen megragadja a lényeget az egyik gondolata, miszerint: „A fogyatékosság nem tesz különlegessé. Ahogy gondolkodsz róla, az viszont igen.” 

Első és legfontosabb az az orvos, akihez a vendég rendszeresen jár kontrollra (amennyiben van ilyen). Nyomatékosan meg kell kérni a vendéget arra, hogy tájékoztassa az orvost arról a tervéről, a jövőben edzőterembe járna, esetleg edzővel dolgozna. Az edzőnek tudnia kell minden olyan terhelés típusról, amelyet az illető nem végezhet, vagy külön odafigyelést igényel. Az első néhány hét tapasztalatai alapján a vendég mesélje el az orvosnak, hogy milyen gyakorlatokat végeztek, mit érzett tőlük stb. Legyen folyamatos kapcsolattartás közvetetten vagy közvetlenül a vendég, az orvos és az edző között.  

Szeretném kihangsúlyozni, hogy eltérő szerepe van a gyógytornának és az erőnléti edzésnek. A gyógytorna egy bizonyos megváltozott állapotra fókuszál, míg az erőnléti edzés célja a jobb kondíció az egészségesebb, hosszabb, boldogabb életért. Az eltérő képességű emberek nem kevesebbet edzenek, hanem máshogy edzenek. Ugyanúgy beleadnak mindent, mint bármelyikünk.  

A gyakorlatokat és a lehetséges módszereket az edzéscél határozza meg. Például a kerekesszékes teniszezőm (Bovier György) esetén szükségünk volt a robbanékonyság komolyabb fejlesztésére, amely élsportolói szinten olimpiai súlyemelés nélkül – úgy gondolom – elképzelhetetlen. Segítségül hívtam a BKV Előre SC vezető súlyemelő szakedzőjét, Nagy Bernadettet. Elmondtuk mire lenne szükségünk, Detti pedig hozzátette a maga elképesztő szakmai tapasztalatát és tudását. Izgalmas és pezsgő együttműködés alakult ki közöttünk, nagyon élveztem. Tisztelettel és hálával adózom Dettinek mindazért a segítségért, amelyet számunkra nyújtott.   

Nem végeztem külön szakirányú tanfolyamot az eltérő képességű vendégek erőnléti edzésére, mivel abban az időben, amikor elkezdtem velük foglalkozni, nem létezett ilyen. Kérdeztem a külföldi kollégákat Angliától az Egyesült Államokig bezárólag, de nem tudtak segíteni. 

A Testnevelési Egyetemen néhány éve már működik az inkluzív sportoktatói képzés, de a leíráson kívül nincsenek tapasztalataim az oktatásról. 

Mit változtatnál meg a jelenlegi edzőképzésen a hátad mögött álló tapasztalatok alapján?

Csaba: Elsősorban a gondolkodásmódot. A hazai fitnesz iparnak nem egy újabb eszközre vagy az ezredik óratípusra, hanem nyitottabb (vak követés helyett önálló gondolkodásra kész) szakemberekre, edzőkre van szüksége.  

Bármilyen furcsán is hangzik, a COVID legnagyobb ajándéka a társadalmunk számára az, hogy megértette az emberekkel, a munkavégzés és az edzés nem feltétlenül mozgásképesség kérdése. Bárhonnan tudok dolgozni, bárhol és bármivel tudok edzeni. Értetlenül olvastam azoknak a kollégáknak a bejegyzéseit, akik negatívan emlegették az online edzést, mint lehetőséget. Tetszik vagy sem, az online egy hasonló helyzetben az egyetlen megoldás arra, hogy kapcsolatban maradjunk saját vendégkörünkkel, új célcsoportokat érjünk el és hogy motiváljuk az embereket. Arról nem is beszélve, hogy az online segítségével minimalizálni tudjuk a holtszezonokban (nyáron vagy a nagyobb ünnepek, esetleg hosszabb utazások alkalmával) tapasztalható forgalomcsökkenést. Márpedig ha az internet minderre lehetőséget ad, akkor miért ne használjuk ki? Nem az internet a hibás azért, mert nem tudsz alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez és(!) a vendégek változó igényeihez. Minél előbb változtatsz a hozzáállásodon, annál többet hozhatsz ki belőle emberileg, szakmailag és nem utolsó sorban üzletileg. Ez egy win-win helyzet.

Szerinted mennyire sikerül lépést tartania az alaptanfolyam tartalmának a valóság alakulásával? 

A saját tapasztalataim, az általam ismert edzőtermek kialakításai és üzleti modelljei, az üzemeltetési területeken dolgozókkal és a friss kollégákkal való beszélgetések alapján azt látom, hogy óriási kihasználatlan potenciállal rendelkezik a szegmens. Folyamatosan figyelemmel kísérem a COVID-19 okozta fitnesz piaci átalakulásokat és meggyőződésem, hogy ha valamikor, akkor most van lehetőség a változtatásra és az újító gondolkodásmód elsajátítására – legyen az oktatási intézmény, sportlétesítmény vagy a hozzájuk kapcsolódó bármilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozás. Több érdekvédelmi szervezet is alakult, amelyek az edzőtermek megsegítését tűzték ki célul. Lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el, de eddig nem találkoztam sehol a javaslatok között azzal, miként lehetne elősegíteni ennek a széles társadalmi csoport inklúzióját – pedig közöttük is vannak versenyengedéllyel rendelkező sportolók… 

Nem vitatom, megvan a helye és ideje a tűzoltásnak, viszont utána jönni fognak a hétköznapok és megint mindenki ugyanarra a vendégkörre próbál majd támaszkodni, miközben több fizetőképes szegmensről egyszerűen nem vagyunk hajlandóak tudomást venni. A megváltozott fizikai adottságú potenciális vendégek csak egy a sok közül…  

A COVID teremtette helyzet lehetőség, nem pedig átok. Bízom benne, hogy a fitnesz szakma minél több résztvevője profitálni tud majd belőle.   

De addig is. Összegyűjtöttem néhány felületet, alkotást, amelyet érdemes megnézni, követni azoknak az olvasóknak, akik szeretnének elindulni ezen az úton. Nem elsősorban az edzői fogások, sokkal inkább a gondolkodásmód elsajátítása érdekében. 

 

Interjút készítette: Csurgó Kriszta – személyi edző, iskolai magatartás és well-being vezető, fitnesz kommunikációs mentor

A képeket, melyeken Hozleiter Fanny szerepel Molnár Ákos készítette.

Film: Hozleiter Fanny – Majd helyett most Fanny és Sankó korszakalkotó filmet hoztak létre a témában. Igazodási pont lesz a jövőben mindenki számára. Többször fogod megnézni, ebben biztos vagyok! Itt tudsz rá jegyet venni   https://majdhelyettmost.hu/

Pásztory Dóri : Többszörös Paralimpikon Bajnok. Anya. Feleség. Nő. Újságíró. Véleményvezér. Kivételes ember, csak ajánlani tudom az írásait.

Könyvek: 

Havas Henrik-Sz. Koncz István-Vujity Tvrtko: Aranyos lány (Pásztory Dóri története. Könyvtárakban keresd.)

Rab László: Pokoljárás – Út az újjászületésig (Harnos Kristóf többszörös testépítő világ- és Európa –bajnok történetes)

Hozleiter Fanny, Mosolyka: Te döntesz (Könyvtárban keresd).

Bovier György : https://www.facebook.com/BovierG

Utóirat: 

Hálásan köszönöm barátaim segítségét, amelyet a cikk megírásához nyújtottak. Szakmai és emberi javaslataikkal olyan anyag összeállítását tették lehetővé, amely érdemi fejlődést indíthat el a hazai fitnesz iparban. 

Köszönöm Tóth-Hozleiter Fanny Mosolyka, Pásztory Dóri, Bovier György, Tóth Sándor Zoltán.

 

Amennyiben idáig eljutottál a cikkben, az azt jelenti, hogy komolyan érdeklődsz a téma iránt. Gratulálok a döntéshez!  

Jól jönne egy kis segítség a kezdő lépésekhez? Keress az alábbi elérhetőségeken!

Ágh Csaba elérhetőségei:  Mobil: 20/3689097    Mail: csabaagh(kukac)yahoo.com

https://www.facebook.com/CoachAgh

https://www.instagram.com/aghcsaba/

 

 

Az IWI Nemzetközi Fitnesziskoláról

Az IWI 20 éves munkájának köszönhetően iskolánk vezető pozíciót tölt be a hazai fitnesz, wellness és sport képzések piacán. Az IWI jóval többet jelent számunkra, mint egy sikeres üzleti vállalkozás! Szlogenünk, a „Szenvedélyből karrier" saját életutunk kifejeződése, melyet igyekszünk átadni a képzéseinkben résztvevőknek is!