Sportolók és a mikrobiom

A 21. században talán az élettudományok egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási és termékfejlesztési iránya a bélflóra, másnéven a mikrobiom kutatása. A szervezet számára hasznos baktériumok sokféle területen hatnak pozitívan, számítani lehet bizonyos betegségek megelőzésén és gyógyításán keresztül az egészség általános megőrzéséig.

Érdekes módon az egész probiotokum kutatás nem új dolog, a bélbaktériumok pozitív szimbiotikus hatásának felismerése már a múlt század elején elkezdődött.

A bélflóra első kutatója Ilja Mecsnyikov volt (1845–1916) volt. Az orosz–ukrán származású tudós, a Párizsi Pasteur Intézet későbbi igazgatója volt az, aki a balkáni pásztorok hosszú átlagéletkorát összefüggésbe hozta az általuk nagy mennyiségben és rendszeresen fogyasztott joghurttal. Elméletét 1903-ban az „Emberi természet (The Nature of Men)”, 1907-ben pedig az „Élet meghosszabbítása (The Prolongation of Life)” című könyveiben írta meg. E munkája is közrejátszott abban, hogy a neki ítélték oda 1908-ban az orvosi Nobel-díjat.

Ezután egy hosszabb szünet következett majd a 20. század végén több komoly kutatási eredmény született. Ezekre építve elkezdtek joghurt kultúrákra alapuló illetve kapszulás étrend-kiegészítő termékeket forgalmazni. Ezzel párhuzamosan az orvosi alkalmazás lehetőségeit is vizsgálni kezdték. Ezek együtt a 21. századra meghozták a probiotikumok forradalmát, ami a tejipari kultúrákon túl már a különleges, az emberi bélflórából izolált baktériumok tulajdonságaira és az emberi szervezetre gyakorolt hatásaira fókuszál.

A következőkben bemutatom, hogyan tudja ezeket az ismereteket egy egészségtudatos sportoló felhasználni. 

A sportolók étrendje a legtöbb esetben speciális, makro tápanyagokat egyedi összetételben tartalmaz, étrend kiegészítőket, speciális egészségvédő készítményeket használ. A napi táplálék mennyisége is magas, hiszen fokozott igénybevételnek vannak kitéve. A tápcsatornának ez komoly feladatot jelent, ezért segítségre van szüksége. A tápcsatorna saját lebontó-felszívó működése a vastagbélig tart. Innen a munka további részét az itt élő bélflóra - a baktériumok, kis mértékben gombák - végzik. Az ember, a gazdatest szempontjából nem mindegy ennek az összetétele, milyen fajok alkotják a mikrobiomot. Ha ez megfelelő az előző írásomban* részletesen felsorolt pozitív hatások következnek be.  Viszont a nem megfelelő bélflóra, a diszbiózis komoly problémákat, akár betegségeket tud kialakítani.

Például, ha a vastagbélben túlsúlyba kerülnek a Clostridium-, a Staphylococcus-, a Proteus-, a Pseudomonas-nemzetségek, valamint az élesztőgombák, káros folyamatok indulhatnak el. A táplálékkal felvett, de a vékonybélben nem hasznosuló fehérjéket ezek a fajok rothasztani kezdik. Ennek a legelső, leginkább érezhető tünete a puffadás, ami kezdetben „csak” közérzeti és esztétikai problémát okoz, de a későbbiekben akár bélbetegségekhez és egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet. További veszélyt jelent a keletkező anyagcseretermékek toxikus hatása. Ezek a káros metabolitok (toxinok, karcinogén enzimek, metán-, kénhidrogén-, ammónia- és hidrogéngázok) akár súlyos egészségkárosodást is okozhatnak, pl. májkárosodás, gyakoribb bélfertőzések, irritábilis bélszindróma (IBS), candidiasis, magasabb plazmakoleszterin-szint, idegrendszeri elváltozások.

Ennyi rossz után jöhet a jó hír!

A kórokozók ellen egyszerűen és hatékonyan védekezhetünk megfelelő probiotikumok vagy szimbiotikumok alkalmazásával. Ezekkel a hasznos fajok legértékesebb törzseit - Lactobacillus, Streptococcus, Bifidobacterium - tudjuk megfelelő formában és mennyiségben bejuttatni a vastagbélbe. Itt ezek a baktériumok megtelepszenek és kiszorítják, elpusztítják a káros fajokat és meg is védik a további betelepülőktől. 

Ezen kívül a következő pozitív hatásokat fejtik ki:

• Laktóz-intolerancia gyakoriságát mintegy 80%-kal csökkentik.

• Csökkentik a plazmakoleszterin-szintet. 

• Rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) termelésével táplálják a GALT immunsejtjeit, erősítik az immunrendszert

• A B1, B5, B6, B12 és a K-vitamin szintézisében is szerepet játszanak.

• Gátolják az elhízást 

• Segítik a colon-rák megelőzését 

• Csökkentik az étkezési allergiás reakciókat

• Javítják az atópiás dermatitisz tüneteit.

Ezek szerint egy sportolónak az edzésterv és a táplálkozási terv mellé érdemes még megfelelő „szimbiotikus tervet” is használni, így együttesen lehet optimalizálni a testünk fizikai és mentális teljesítményét. A megfelelő probiotikum, szimbiotikum kiválasztásánál érdemes alaposan körülnézni és szakértő tanácsát igénybe venni. A probiotikumok, szimbiotikumok azon kevés készítmény közé tartoznak, amelyeknél nem kell káros hatással számolni. Néhány hét után a felhasználó közérzete javul, hosszabb távon pedig a fentebb felsorolt egészség hasznokat kapja a mikrobiomjától.

   

    Remélem kedves olvasóm rövidesen saját magán is tapasztalni fogja ezeket a hatásokat!

    A cikket írta Dr Domokos Sándor gyógyszerész, fitnesz oktató.

 

 

 

* Edző olvasóink Regisztrációt követően hasonló érdekes cikkekel bővíthetik szakmai tudásukat az IWIREPs oldalán! 

Irodalom:

1. Probiotikumok és humánegészség Dr. Polgár Marianne, Dr. Figler Mária, Dr. Szekeres Júlia,    Dr. Unger András, Dr. Szakály Sándor

2. Modulation of the Gut Microbiota by Nutrients with Prebiotic and Probiotic Properties

Céline Druart, Maud Alligier, Nuria Salazar, Audrey M. Neyrinck, and Nathalie M. Delzenne

3. Mechanisms of Action of Probiotics

JulioPlaza-Diaz, FranciscoJavierRuiz-Ojeda, MercedesGil-Campos,and AngelGil 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

Az IWI Nemzetközi Fitnesziskoláról

Az IWI 20 éves munkájának köszönhetően iskolánk vezető pozíciót tölt be a hazai fitnesz, wellness és sport képzések piacán. Az IWI jóval többet jelent számunkra, mint egy sikeres üzleti vállalkozás! Szlogenünk, a „Szenvedélyből karrier" saját életutunk kifejeződése, melyet igyekszünk átadni a képzéseinkben résztvevőknek is!