A sport szerepe a pszichés egészségünk megőrzésében

 

A rendszeres sportolás jótékony hatása már hosszú évek óta tudományosan alátámasztott tény.

Az egészségünk megőrzésében kiemelt szerepe van minden életkorban. Azt érdemes megjegyezni, hogy nem csak a test, hanem a lelki egészségünkre szintén nagyon fontos pozitív hatásai vannak (Petrika, 2012). A rendszeres testmozgás pozitívan befolyásolja az önbizalmat, a pozitív gondolkodást, és csökkenti a depressziós tüneteket, így is növelve az egyén pszichés jól-létét (Kovács, Perényi, 2012). Ez a magyarázat összefüggésben van a hormonháztartással , a mozgás során növekvő endorfin növekedésével, valamint a noradrenalin szabályozásával (Barabásné, Keresztes, 2017). Az a jelenség is megfigyelhető, hogy a depressziós és/ vagy szorongásos egyének esetében megfigyelhető a sportolás szorongáscsökkentő és antidepresszáns hatása (Martinsen, 1989, idézi: Hatfield, 1991).

A WHO a XX. század végén előrejelezte, hogy az évezredfordulót követően az egyik legkiemelkedőbb egészségügyi problémát a lelki egészség zavarai fogják jelenteni. Különösen fontos itt a szorongásra, depresszióra gondolni (Kopp, Csoboth, Purebl, 1999). Az előrejelzés beigazolódott, ugyanis napjainkban különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a pszichés jóllétre, lelki egészségre. 

Mind nemzetközi, mind hazai szinten különböző stratégiákat kezdtek el kidolgozni a szakemberek a jelenség enyhítésére. Nemzetközi viszonylatban az Európai Közösség Bizottsága által kiadott Zöld Könyvet fontos megemlíteni, mely a mentális betegségekre hívja fel a figyelmet, és teljes társadalmi szintű lépésekre tesz ajánlást (Európai Közösség Bizottsága, 2005). Hazai törekvésre kiváló példa a „Sport XXI Nemzeti Sportstratégia”, ami a 2007 – 2020-as időszakra határozza meg a tennivalókat, cselekvési irányokat (Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007).

A mentális problémák között kiemelt helyen szerepel a depresszió, továbbá a mindennapjainkban is jelen lévő, egyre növekvő stressz (nem feltétlenül okoz egészségügyi problémát önmagában a stressz, s szakirodalom alapján elmondhatjuk, hogy valamennyi stressz „szükséges” is, ám mindenképp adaptív). Mindezek mellett egyre aggasztóbb a minden társadalmi réteget érintő, növekvő inaktivitás, mely már önmagában rizikófaktornak tekinthető. Az ekkora mértékű inaktivitás mind a testi, mind a lelki betegségekkel szoros összefüggésben van. Azért is mihamarabb megoldandó probléma az inaktivitás, mert mint már a korábbiakban is említettük a testmozgásnak bizonyítottan kedvező hatása van a depresszióra, stresszoldásra. Összességében elmondhatjuk, hogy a sportolás fontos mentális egészségvédő tényező, valamint kiegészítő terápiás intervencióként is használandó (Petrika, 2012).

A cikket írta: Balog Bella Bíborka, a csoportos fitnesz instruktor képzés gyakorlati oktatója, közgazdász, személyi edző, funkcionális tréner, jelenleg  BME pszichológia mesterszak hallgatója

Források
Barabásné, K. D., Keresztes, N. (2017): Szubjektív jóllét a sportolási gyakoriság tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle 18.évfolyam 69. szám. 2017/1. 4-9.
Európai Közösség Bizottsága (2006) Zöld Könyv. A lakosság mentális egészségének javítása. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának kialakítása 2005 – Budapest.
Hatfield, B. D. (1991). Exercise and mental health: The mechanism of exerciseinduced Psychological states. In: Diamant L. (Ed.) Psychology of sport, exercise and fitness. Social and personal issues. Hemisphere Publishing Corporation, New York, 1991, p. 17-49.
Kiss, K., András, K. (2017) A sport mint szabadidős és életminőségtényező Budapest 9.kerületének példája alapján. 
Kopp, M, Csoboth, Cs., Purebl, Gy. (1999). Fiatal nők egészségi állapota in: Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 1999, Pongrácz Tiborné, Tóth István György, (szerk.). Budapest: TÁRKI, Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, Pp. 239–259.
Kovács, K., Perényi, Sz. (2012) A sportolás és egészség. Kapcsolatok a fiatalok fizikai, mentális, és szociálisjóllétének szubjektív szintjével. Magyar Ifjúság (2012) p. 245—262.
Mikulán R., Keresztes N., Pikó B. (2010). A sport mint védőfaktor: Fizikai aktivitás, egészség, káros szenvedélyek. Védőfaktorok nyomában: A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban. Szerkesztette: Pikó Bettina.  L’Harmattan Könyvesbolt, Budapest.
Petrika, E. (2012). Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata. Doktori Értekezés. Humán Tudományok Doktori Iskola, Debrecen.
Sport XXI Nemzeti Sportstratégia, 2007. Budapest.

 

 

Az IWI Nemzetközi Fitnesziskoláról

Az IWI 20 éves munkájának köszönhetően iskolánk vezető pozíciót tölt be a hazai fitnesz, wellness és sport képzések piacán. Az IWI jóval többet jelent számunkra, mint egy sikeres üzleti vállalkozás! Szlogenünk, a „Szenvedélyből karrier" saját életutunk kifejeződése, melyet igyekszünk átadni a képzéseinkben résztvevőknek is!