TARTSD NAPRAKÉSZEN TUDÁSOD!

Fitness Trend Magazin

„Fáj a hasam és a lelkem!” - irritábilis bélszindróma - 2. rész

„Fáj a hasam és a lelkem!” - irritábilis bélszindróma - 2. rész

Korábbi cikkünkben olvashattatok már az irritábilis bél szindrómáról (röviden IBS), melyet az emésztőrendszer funkcionális betegségei közé sorolhatunk, ám kialakulásának oka gyakran ismeretlen.

Pszichológiai tényezők az irritábilis bél szindrómában

Korábbi cikkünkben olvashattatok már az irritábilis bél szindrómáról (röviden IBS), melyet az emésztőrendszer funkcionális betegségei közé sorolhatunk, ám kialakulásának oka gyakran ismeretlen. Tünetei rendkívül sokfélék lehetnek (hasfájás, gyomorfájás, hasmenés, székrekedés, fejfájás, hátfájás, puffadás, testsúly gyarapodás), és utalhatnak más betegségre is. A legtöbb beteg nem fordul szakemberhez a fennálló tünetegyüttesek esetén sem, így betegségük kezeletlen marad, és akár élethosszig tarthat. Nem győzzük hangsúlyozni a megfelelő szakemberhez való fordulás fontosságát, aki jelen esetben gasztroenterológus szakorvost jelent.

A pszichés tényezők, életmód (étkezés, sportolási szokások, s főleg azok hiánya) hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához, annak súlyosbodásához is, cikkünkben ezekre a tényezőkre fogjuk a hangsúlyt helyezni.

Egyes források a pszichoszomatikus betegségek közé sorolják az irritábilis bél szindrómát, amely azt jelenti ez esetben, hogy a testi-lelki kölcsönhatásból adódóan a betegség testi megjelenése a lélek problémáihoz vezethetők vissza. Az orvoslásnak ez a fajtája pszichoszomatika néven terjedt el (psziché = lélek, szóma = test), és olyan világszerte ismert szakemberek tartoznak a képviselői közé, mint Franz Alexander, Carl Gustav Jung, vagy Sigmund Freud. A test és lélek kapcsolatát vizsgáló szakértők úgy tartják, hogy a betegségeink nem véletlenszerűen alakulnak ki, hanem kutatásaik bizonyítják, hogy egyes személyiségvonások, -jellemzők bizonyosfajta megbetegedésekre hajlamosabbá teszik az egyént.

Az IBS és a pszichés tényezők kapcsolata

Azoknál az egyéneknél, akiknél diagnosztizálták az irritábilis bél szindrómát, gyakran megfigyelhetőek az alábbi pszichés tünetek: alvászavar, koncentrációs nehézségek, depresszió, szorongás, pszichés eredetű fejfájás, frusztráció, magas stressz. Az ok-okozati viszony feltárása még kutatási fázisban van, ám valószínűsíthető, hogy azok a személyek, akik nagyon stresszes mindennapokat élnek, gyakrabban számolnak be szorongásról, nagyobb valószínűséggel alakulhat ki az IBS, mint azoknál a személyeknél, akik kevésbé szoronganak vagy stresszesek.

Amennyiben enyhébb tüneteket tapasztal a beteg, rendszerint sikerül életmódbeli változásokkal javulást elérni. Azonban, ha erősebb tüneteket tapasztal a páciens, gyakori lehet, hogy a gondolatainak, életének középpontjában a betegsége van. Figyelme, fókusza beszűkül, csak a problémája jár a fejében. Mindez gyakran párosul szégyen érzetével, folyamatos frusztrációval. Arra törekszik, hogy magának és másoknak is a legkevesebb kellemetlenséget okozza, így ehhez igazítja mindennapi szokásait (pl: vendégségbe hivatalos, s már az indulás előtt több órával amiatt aggódik, nehogy a vendégségben hasmenése legyen, illetve erre a lehetőségre „vészforgatókönyveket” talál ki). Ilyen esetekben is nagyon fontos a támogató környezet, társas támasz. A beteg családja, barátai, közvetlen környezete megértéssel, türelemmel forduljon a beteg felé, és legyenek empatikusak vele. Ha mindez nem teljesül, akkor tovább növelheti a beteg frusztrációját, stressz szintjét, szorongását, amelyek súlyosbíthatják a beteg állapotát, tüneteit. 

Az IBS tüneteinek csökkentése

Az IBS tüneteinek erősségét tovább fokozhatja a stressz, így mindenképp javasoljuk stresszkezelő, relaxációs, meditációs technikák elsajátítását szakember segítségével (pl: autogén tréning, Jacobson-féle progresszív relaxáció). Érdemes a mindennapokba olyan tevékenységeket illeszteni, melyeket örömmel, jókedvvel végzünk, és egyben hozzájárulnak stressz csökkentéséhez. Van, akinek a művészetek felé fordulás, passzív kikapcsolódás jelenti ezt, de mindenképp javasoljuk valamilyen sporttevékenység bevezetését is. Számos kutatás alátámasztja, hogy a rendszeresen végzett (legalábbi heti 3 alkalommal) sporttevékenység hozzájárul a pszichés jólléthez, magasabb élettel való elégedettséghez, boldogság érzéséhez, valamint csökkenti a depresszív tünetek megjelenését és a szorongást.  Így a rendszeres sportolással nem csak hozzájárulhatunk a tünetek csökkentéséhez, de preventív módszerként is tekinthetünk rá.

 

Források

Seres, Gabriella és Bárdos, György (2006) Pszichológiai tényezők irritábilis bél szindrómában: a megküzdés és a kötődés vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle, 61 (3). pp. 373-397. ISSN 0025-0279

IWI Nemzetközi Fitnesziskola - Fitnesz szakmai képzések Budapesten, vidéken és online. Személyi edző, Fitness instruktor, Csoportos Fitness instruktor, Sportoktató, erőnléti és rehabilitációs képzések, NASM tanfolyamok, továbbképzések, akkreditált workshopok. Egyszerű jelentkezés!
Az IWI 20 éves munkájának köszönhetően iskolánk vezető pozíciót tölt be a hazai fitnesz, wellness és sport képzések piacán. Az IWI jóval többet jelent számunkra, mint egy sikeres üzleti vállalkozás! Szlogenünk, a „Szenvedélyből karrier" saját életutunk kifejeződése, melyet igyekszünk átadni a képzéseinkben résztvevőknek is!

Solutions

FACEBOOK

iwireps