Mit ad a fitnesz a mai, modern nőnek?

Az elmúlt 15 évben Fitnesz Edzőképző iskolánkban az IWI-ben, közel 10 000 felnőtt hallgató végzett, akiknek a 70 %-a nő! 7000 hölgyre lehetett ilyenformán pozitív hatásunk, anyákra, feleségekre, barátnőkre (és sorolhatnám a megannyi női szerepet...) Jó érzés belegondolni, hogy ők aztán szintén továbbadták  a szenvedéllyel teli fitnesz életformát, ők is hatottak valaki(k)re!

Miért jelentkeztek ennyien? Mi történt velük, miután elvégezték mondjuk a fitnesz instruktor, az aerobik, a személyi edző, jóga, vagy éppen a Wellness & Spa menedzser képzésünket?

Nem, nem mindegyikük lett természetesen edző, mert ez csak egy része azoknak a lehetőségeknek, melyet ki lehet aknázni ezen a területen! Hallgatóink között testnevelők, gyógytornászok, és orvosok is voltak, akik továbbképzésekre jöttek, de nagyon sokan pályaváltóként, vagy új karrier utáni keresgélés során találtak ránk. A tanultakat vagy beépítették a szakmájukba, vagy edzőként dolgoznak itthon, külföldön, sokan pedig saját vállalkozást indítottak. Megtehették, hiszen a fitnesz szektor exponenciális ütemben fejlődik és vonz be egyre nagyobb emberáradatot.

Van egy jelentős része az iskolánkba járóknak, akik saját maguk fejlesztésére, önképzés céljából jelentkeznek ezekre a képzésekre. Hiteles forrásból, gyakorlati oldalról akarják megtudni, hogy miként lehet jobb alakjuk, hogyan fogyhatnak, hogyan élhetnek egészségesebben. Számomra mindig is fontos volt meglátni a háttér motivációját annak, hogy miért is választ valaki egy sportos, fitneszes tanfolyamot?

Kezdjük talán azzal, hogy a fitnesz mit jelent a hölgyeknek. Beszélgetve velük, figyelve őket, úgy gondolom, elsősorban hozzásegíti őket ahhoz, hogy „jók lehessenek” és „jól lehessenek”. „Jók”, azaz, hogy megfeleljenek önmaguknak és környezetüknek. Ebben benne foglaltatik az önmagukkal szembeni igényesség és persze a tetszeni akarás is. Másnak, és önmaguknak. „Jól lenni” pedig azt jelenti számukra, hogy az elvárásokon kívül is magabiztosságot érezhessenek, örömmel oldódjanak fel a mozgásos tevékenységben, és a mindennapi kihívásoknak, mit például a munkahelyi feladatok, vagy a család ellátása, fitten tudjanak eleget tenni.

Hallgatóink közül egyébként sokan IWI-s tanárok, praktizáló edzők lettek, és ily módon adják tovább ezreknek tudásukat. Ők mind a sport, a fitnesz által egészek, önmaguk, kiteljesültek és szabadok! Nőként és egyénként is.

Hiszen a fittség önbizalmat is ad. A mai modern nő már nem függ, vagy nem kellene, hogy függjön egy másik személytől – az aktuális férfitól. Ezt nem egzisztenciális értelemben gondolom elsősorban. Sok nő kényszeresen próbál megfelelni a férfiak elvárásainak, azokénak, akik sokszor önmagukkal szemben minimálisan sem igényesek. Én csendben biztatlak Benneteket, hogy ne tegyétek ezt. 

Most akkor egy pillanatra nézzünk az átlag férfire. 20-30-as éveikben jellemzően "gyúrogatnak", ezt én az „alfa-hím párválasztási” fázisnak hívom, amikor még tetszeni, hódítani akarnak. Jogos, tegyék ;)! Itt azonban dívik az egyoldalúság, a tank top-ból kilátszó testrészek, kar, mellkas "kipattintása". A mackónadrág úgyis jótékonyan eltakarja az „xs”-es vádlikat, pubertás combokat... Ennek háttere, hogy nincs a testedzés mögött semmi magasztos jövőkép, most legyek formában, most legyek feltűnő. Prevencióról nincs szó, fekve nyomnak, bicepszeznek, izolálnak, válluk előre rotál, hajlott hátú verőember kinézetet kölcsönözve. 40-es éveikben pedig jön a pocakeresztő, megereszkedő periódus. Itt már a felsőtest sem érdekes. De azért a párjaik legyenek csinosak, az elvárás és a presszió továbbra is jelen van! Nyilván elfogy a belső motiváció a pasikból. És ez egy alapvető különbség a nők javára, akik jóval nagyobb arányban törődnek önmagukkal, a válasz pedig egyértelműen az egészségtudatos gondolkodásban rejlik! Nem szeretek általánosítani, és respect azoknak, akik nem csak a kinézet, egy romló egészségi probléma, vagy a "midlife" krízis hatására kezdenek el újból figyelni magukra, hanem megértik, hogy az edzés nem csak esztétikai kérdés, hanem az életminőség fejlesztésének a kulcsa!

Hangsúlyozom a túlnyomó többségről van szó! A magyar lakosság csupán 3%-a jár rendszeresen edzőterembe, az Eu-s átlag 6,5%, Hollandia 16% körül van! Nem csak a fitnesz edzésről beszélek, hanem magáról a fizikai aktivitásról, melybe akár a séta, és az összes "outdoor" szabadidősport is belefér. A "Eurobarometer" felmérés szerint itthon a megkérdezetteknek csaknem 80%-a inaktív!!! (Hollandia 45%) 

„#Why to sweat?”- hangzik el a hastag-es kérdés az online világban. Miért izzadjunk, vagyis miért mozogjunk? A válasz igen széleskörű, és ez a szép ebben a mozgásformában, hogy ki-ki megtalálhatja benne a beállítódásának, érdeklődésének megfelelő irányzatot, stílust. Engem zavar az a fitneszsoviniszta hozzáállás, amikor valaki a saját sportágát egekbe magasztalja, ugyanakkor leszólja, pellengérre állítja a másikat. Neked a teljesítménysport jön be, ahol mindent stopperrel, vagy kilóra mérnek. Így a tiéd a crossfit, a funkcionális köredzések, a spartan, a fight, a bootcamp, és még sorolhatnám. Ebben benne van a személyiséged, példaképeid, neveltetésed, vagy csak egyszerűen az, hogy itt kaptál pozitív megerősítést és ez a sikerélmény motivál. De lehet, hogy táncolni szeretsz, felszabadultan átadni magad a mozgás örömének! Vagy spinning-elni! Tudtátok, hogy az egyfajta éber hipnózis? A zene, a lüktetés, az ütem, a vér intenzív áramlása, módosult tudatállapot, hormon szekréció, olyan élettani folyamatok mennek végbe a háttérben benned, hogy nem is tudod mitől vagy olyan jókedvű az óra végén, csak ezt érzed: boooooldogság!

Összefoglalva tehát feltenném a költői kérdést: ki az aki ítélkezhet, hogy melyik mozgásforma jobb, vagy kevésbé jó? Senki!
Neked kell megtalálnod a hozzád illőt és ebben segíthetnek az (empatikus) fitnesz edzők! A lényeg csak annyi, hogy kezdd el, csinálj valamit! Mondjuk nálunk!;-)

Írta: Zopcsák László