TARTSD NAPRAKÉSZEN TUDÁSODAT!
Fitness Trend Magazin
Tények az alvással kapcsolatban, amelyek meglephetnek...
A tudomány felfedett néhány újdonságot, amit eddig még nem tudhattunk. Az alvással, pihenéssel kapcsolatos kutatások és vizsgálatok kimutatták azok tagadhatatlan értékét. Az alvás új nézőpontból való megértése meglepő lehet, ugyanakkor nyithatunk egy új látásmód felé, amely elfogadja a már egészségügyi körökben általánosan előmozdított „korai madár” életmód mítoszát.
Kijelenthetjük, hogy a társadalom egészére kiterjedő nyomás van: a korán kelés egészséges, és azzal indul jól a nap. Ennek a felvetésnek nincsen semmilyen alapja a tudományban, és a múltban sem támasztja alá semmilyen emberi tapasztalat. Ezzel szemben...van egy kísérlet arra, hogy mindannyian kényelmesen beleférhessünk a modern társadalom, munka és iskolarendszerei által lefektetett „munkanap” skatulyákba.
Az alváskutatásban különböző „kronotípusok” vannak, amelyek genetikailag hajlamosak arra, hogy a legideálisabb órákat meghatározzák a felébredésünkhöz. A „korai kronotípus” (általában „korai madár”) olyan személyre utal, aki nagyon korán, általában napkelte előtt szeret felébredni. A „normál kronotípus” tipikusan napkelte körül, vagy közvetlenül utána ébred fel. A „késői kronotípus” arra utal, amit mi „éjszakai bagolynak” nevezünk (Breus, 2016). A legtöbb ember a három típus egyikébe tartozik.
A Tanzánia Hadza népei vadász-gyűjtögetők, akiknek életmódja a korán kelő emberekéhez hasonlítható. Az éjszaka egy adott időpontjában a törzs tagjai közül legalább nyolc ébren van. Ez összhangban van az 1960-as években először javasolt „sentinel -elmélettel”, mely lényegében azt mondja, hogy valakinek ébren kell lennie ahhoz, hogy a nap 24 órájában bármikor vigyázzon az állati vagy emberi ragadozókra (Samson et al., 2017).
Az eredményeket figyelembe véve vannak, akik késő estig ébren maradnak, vannak akik nagyon korán ébrednek és vannak akik a kettő között találhatóak valahol. A lényeg, hogy kövesd az ösztöneidet és figyeld azt, ami a te életviteledet szolgálja...és ne azt tedd, ami mások szerint elvárt. Más szóval, ha nem a „korai madár” csoportba tartozol, akkor a legjobb amit tehetsz, ha abbahagyod a próbálkozást a korán kelést illetően.
Többfázisú alvási ciklusok
A modern életben az a gondolat van jelen, hogy az alvási időszakunk megszakítás nélkül egy alkalommal történjen egy nap. Azonban meglepő módon sokan a kétfázisú alvási mintát követik, ahol két különálló alkalommal alszanak vagy egy többfázisú alvási módszert követnek, ahol sok darabban alszanak 24 órás időszak alatt. Nagyon gyakori volt az iparosodás előtti időkben (a világítás és a modern munkarendek előtt) a kétfázisú alvási ütemterv követése. A leggyakoribb formája az, hogy több órán át alszunk... egy vagy két órára felébredünk, majd folytatjuk az alvást több órán át, amíg el nem érjük a teljes alvásmennyiséget.
Leonardo da Vinci és Nikola Tesla megerőltető többfázisú alvási ciklusok szerint aludtak. Da Vinci minden negyedik órában 15 percre elaludt, míg Tesla soha nem aludt több mint két órát bármely 24 órás időszakban (érdemes megjegyezni, hogy Tesla 25 éves korában idegösszeroppanást kapott). Ezek a férfiak kétségtelenül hatalmas tudást adtak át a jövő számára, hiszen rendkívül intelligensek voltak... azonban a példájukat nem lehet és nem is érdemes követni. (Stampi, 1992).
Az egészségre nézve ártalmas lehet, ha túl sok egymást követő órában vagyunk ébren, hiszen a szervezetünk nem kapja meg a megfelelő számú optimális alvási óráját. A kétfázisú alváshoz mindenképpen indokolt, hogy a pihenésünk megfelelő minőségű és mértékű legyen, különösen ha az ütemezések lehetetlenné teszik, hogy az összes alvást egyetlen "munkamenetben" tölthessük el.
Agyunk tisztítása, kiürítése
Amikor alszunk a testünk pihen, de az agyunkat leköti a ‘szemét' feldolgozása, kiürítése. Az agyból származó hulladék kiszivárgó hálózatot, glikémiás rendszernek nevezik. A cerebrospinális folyadékot az agyszövetben keringeti, és a keletkező hulladékot a véráramba öblíti, amely a méregtelenítéshez a májba szállítja. Az agysejtjeink összezsugorodnak amikor alszunk, így a cerebrospinális folyadék beléphet az agyunkba, és ki is tud ürülni onnan. (Xie, 2013).
A neurodegeneratív betegségeket, mint például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór, a gyulladás és az energiatermelésből származó celluláris hulladékok felhalmozódásai okozzák. Ezek a hulladéktermékek hatékonyabban és gyorsabban ürülnek ki az agyból,amikor alszunk.
Tehát megfelelő pihenés hosszútávú agyi, és egészségügyi előnyökkel jár. Az alvás minőségének és mennyiségének közvetlen hatása van a mentális funkcióinkra és a hangulatunkra is.
Fordította: Celebi Fatime (IWI)
