TARTSD NAPRAKÉSZEN TUDÁSODAT!

Fitness Trend Magazin

Sportolás és a depresszió kapcsolata

Sportolás és a depresszió kapcsolata

A sportolás hatással van a hangulatunkra, közérzetünkre, érzelmeinkre egyaránt. A depresszió, depresszív tünetek sajnálatos módon hazánkban is egyre inkább elterjedtek. Egyre több embert érintő „népbetegségről” beszélhetünk, ami fiatalokat, idősebbeket egyaránt érint.

A cikkünkben a sportolás depresszióra való hatását fogjuk bemutatni. A depresszió diagnosztikai kritériumai közé az alábbiak sorolhatók: csökken az érdeklődés, örömkészség, alvásigény, megjelenik a fáradtság. Szomorú hangulat, értéktelenség érzése, önvád, bűntudat jellemző, az egyén nyugtalan, erőtlen. A testsúly változik, vagyis csökken vagy gyarapodik. Általában megjelenik a döntési és koncentrálási nehézség, céltalanság, reménytelenség, valamint szuicid gondolatok, amik akár kísérlethez is vezethetnek. A depresszió diagnózisának felállításához a felsorolt tünetek közül legalább 5 egyidejű jelenléte szükséges (DSM-IV, 2001; BNO-10, 2004). 

Ha a klinikai kritériumok nem teljesülnek, és a tünetek jóval enyhébbek vagy kevesebb figyelhető meg, akkor szubklinikus/ minor depresszióról beszélünk (Szádóczky, 2000). A betegség kialakulásához genetikai adottságok, biológiai okok (öröklött tényezők) jelentősen hozzájárulnak. Befolyásolhatják kialakulását az egyén mindennapjaiban jelen lévő  pszichoszociális tényezők, pl: nagymértékű stressz, társas támogatás hiánya (Petrika, 2012). Egyre elterjedtebb a gyerekkori, serdülőkori depresszió. Az idősebb korosztálynál jellemzően valamilyen betegséghez társul, illetve az elmagányosodás, csökkenő élettér, szociális izoláció, gyász, veszteségek is okozhatják (Petrika, 2008, 2009). 

Ennél a pontnál tudunk kapcsolódni a sportolás pozitív lélektani hatásaihoz, hiszen a sporttevékenységek jelentős része társaságban is végezhető, ami egyfajta terápiás módszerként, kiegészítésként alkalmaznak számos kórházi intézményben a depresszióval szembeni harcra (Petrika, 2007). A sportolás, mint terápiás eszköz alkalmazásával csökkenthetők az antidepresszáns gyógyerkészítmények dózisa, de legjobb esetben akár teljes mértékben elhagyhatók. A rendszeres sportolás preventív, egészségmegőrző hatása rövid és hosszú távon egyaránt megfigyelhető, és általa több betegség kialakulása, egészségügyi kockázata csökkenthető (pl: szívinfarktus, magas vérnyomás, cukorbetegség, stressz okozta bélrendszeri betegség, elhízás) (Honfi és mtsai, 2009). 

A rendszeresen végzett testedzés személyiségfejlődésre való hatását vizsgálták itthoni tudományos körökben  (Barabasné, Keresztes, 2017). A szerzők eredményei alapján említést kell tenni arról, hogy az edzések védőfaktorként funkcionálnak a személyiségfejlődés során, a pozitív énkép nagyobb valószínűséggel alakul ki, nő az optimizmus, nyitottság, önbizalom, s végül, de nem utolsó sorban, az élettel való elégedettség szintje. Ezzel szemben, a rendszeresen nem sportolóknál megfigyelhető a depresszív tünetek (pl: céltalanság, apátia, szorongás, reménytelenség, unalom) jelenléte.

 

A cikket írta: Balogh Bíborka Bella , a csoportos fitnesz instruktor képzés gyakorlati oktatója, közgazdász, személyi edző, funkcionális tréner, jelenleg  BME pszichológia mesterszak hallgatója.

 

Felhasznált irodalom:

Barabásné, K. D., Keresztes, N. (2017): Szubjektív jóllét a sportolási gyakoriság tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle 18.évfolyam 69. szám. 2017/1. 4-9.

BNO-10 zsebkönyv (2004). DSM-IV-TR meghatározásokkal. Animula. ISBN 963-941- 06-16. Budapest.

DSM-IV text revision. (2001). A módosított DSM-IV. Animula. ISBN 963-861-15-45. Budapest.

Honfi, L., Szalay, G., Váczi, P. (2009). A sport beépülése a mindennapokba. Acta Academiae Agriensis, Sectio Sport, 2009. Nova series tom. XXXVI. pp.51-63.

Petrika, E. (2007): Prevenció vagy terápia? Testedzés szerepe a mentális egészség fenntartásában. „Tudomány a sportoló nemzetért” Konferenciasorozat 2007. Előadáskivonatok. Konferencia kötet és CD. ÖM, Budapest. 56-60p.

Petrika, E. (2008). Testmozgás és sportolás időskorban. In: Semsei Imre (főszerk.): Gerontológia. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kari Jegyzetek 15. p. 518-526 p. Nyíregyháza 

Petrika, E. (2009): Testmozgás és mentális egészség idős korban: a depresszió. Gerontológiai körkép 2009. Nyíregyházi Gerontológiai Napok II. 2009. november 27-28. Az előadások összefoglalói

Petrika, E. (2012). Rendszeres testedzés hatása a mentális egészségre és az életminőségre fiatal felnőtteknél: depresszív tünetek, stressz és stresszkezelés összefüggéseinek empirikus vizsgálata. Doktori Értekezés. Humán Tudományok Doktori Iskola, Debrecen.

Szádóczky, E. (2001): Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó. Budapest.

IWI Nemzetközi Fitnesziskola - Fitnesz szakmai képzések Budapesten, vidéken és online. Személyi edző, Fitness instruktor, Csoportos Fitness instruktor, Sportoktató, erőnléti és rehabilitációs képzések, NASM tanfolyamok, továbbképzések, akkreditált workshopok. Egyszerű jelentkezés!
Az IWI 20 éves munkájának köszönhetően iskolánk vezető pozíciót tölt be a hazai fitnesz, wellness és sport képzések piacán. Az IWI jóval többet jelent számunkra, mint egy sikeres üzleti vállalkozás! Szlogenünk, a „Szenvedélyből karrier" saját életutunk kifejeződése, melyet igyekszünk átadni a képzéseinkben résztvevőknek is!

Solutions

FACEBOOK

iwireps