Közeledik a „tavaszi depresszió” időszaka?

Már sokan találkozhattatok a kifejezéssel, magára a kérdésre azonban kicsit összetettebb a válasz. Olvasd el cikkünket, és tudj meg többet a szezonális affektív zavarról, amely mindennek a hátterében húzódhat.

Az ismétlődő depressziós rendellenességek csoportjába tartozó szezonális affektív zavarnál (seasonal affective disorder, SAD) megfigyelhető, hogy az egyes epizódokat bizonyos évszakokhoz tudjuk társítani.

A tünetek leginkább két időszakban figyelhetők meg: az őszi-téli és tavaszi-nyári hónapokban. Maga a „szezonális” elnevezés sokatmondó, hiszen az évszakok váltakozására utal, és a velük járó tünetek időszakos megjelenésére.

Nem kell megijedni attól, hogy mi is biztosan ezzel a zavarral küzdünk, ha mi is rendszerint szomorúbbak, lehangoltabbak vagyunk esős időben, és szinte egész nap álmossággal küzdünk. A szezonális affektív zavar az évszakok váltakozására való érzékenységnek egy extrém megjelenése. Ez a kutatási terület eddig nem igazán került a hazai kutatások reflektorfényébe, validált mérőeszköz sem áll rendelkezésünkre.

Nemzetközi kutatások során a Seasonal Pattern Assessment Questionnaire (SPAQ) (Rosenthal et al., 1984) mérőeszközt használják annak feltérképezésére, jelen van-e viselkedésbeli vagy hangulati szinten az egyén életében a szezonális affektív zavar.

A szezonális affektív zavar általános tünetei közé sorolhatjuk az alábbiakat:

• kedvtelenség, közömbösség, fásultság érzése a nap nagy részében
• az eddig kedvelt tevékenységeid, hobbijaid iránt elveszíted az érdeklődésed
• úgy érzed, semmi energiád
• nincs kedved semmihez („lustának” érzed magad)
• bármennyit is alszol, sosem érzed magad kipihentnek
• nehezen tudsz koncentrálni, fókuszálni
• reménytelennek látod a mindennapjaid
• értéktelennek érzed magad
• egész nap éhes vagy, rohamosan megnőtt a szénhidrát beviteli igényed

Téli szezonális affektív zavarra (téli depresszióként is hivatkozhatnak rá) jellemző:

• megnövekedett alvás iránti igény
• nagyobb étvágy
• súlygyarapodás
• fáradtság, alacsony energiaszint

Tavaszi és nyári szezonális affektív zavarra (tavaszi/nyári depresszióként is említik) jellemző:

• alvási nehézségek (főleg álmatlanság)
• étvágytalanság
• súlyvesztés, fogyás
• nyugtalanság, feszültség
• idegesnek érzed magad gyakran indokolatlanul
• könnyen kihoznak a sodrodból

A szezonális affektív zavar gyakran figyelhető meg bipoláris zavarral küzdő egyéneknél. Például az esetükben a tavaszi és a nyári időszak a „mániás” tünetekkel van szorosabb kapcsolatban, és az őszi-téli időszakban a depresszív tünetek erősödnek fel.

Mikor fordulj orvoshoz?

Semmiképp sem a félelem keltése a cikkünk célja, sokkal inkább az általános információátadás.

Teljesen hétköznapi, normális, ha vannak olyan napok, amikor nagyon magad alatt vagy. Azonban, ha mindez huzamosabb ideig fennáll, és egyéb tüneteket is erősebben tapasztalsz (étvágyaddal, alvási szokásaiddal kapcsolatban, vagy pedig az eddig számodra élvezetes tevékenységek sem vonzanak már) érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy utána járj, mi állhat a hátterében. 

Ha pedig kilátástalannak látod az életed, szuicid gondolatok gyötörnek, és egyre gyakrabban nézel a pohár aljára, akkor érdemes mielőbb szakértőhöz fordulni!

Mi állhat mindezek hátterében?

Nagyrészt ismeretlen okok magyarázzák a szezonális affektív zavar kialakulását, néhány az alábbi faktorok közül közre játszhat benne:

• a biológiai óránk (cirkadián ritmusunk). A napsütéses órák számának csökkenése ősszel és télen okozhat depresszív tüneteket.
• szerotonin szint. A szerotoninról köztudott, hogy hatással van a hangulatunkra, így lehetséges, hogy szerepet játszik a SAD kialakulásában. Az előző ponthoz hasonlóan itt is a kevesebb napfénnyel állhat kapcsolatban a depresszív tünetek megjelenése, lehangoltság érzése.
• melatonin szint. Az évszakok váltakozása változást idéz elő a melatonin szintünkben, amely szerepet játszik az alvásban, és hangulatunk szabályozásában.

Kik szembesülhetnek gyakrabban a szezonális affektív zavarral?

• eddigi kutatások alapján elmondhatjuk, hogy nők körében gyakrabban diagnosztizálták, mint férfiaknál.
• többször számoltak be fiatal felnőttek a megjelenéséről (mint idősebb felnőttek).
• azon személyeknél nagyobb eséllyel jelenhet meg, akik felmenői között volt más szezonális affektív zavarral diagnosztizált egyén.
• alacsonyabb D-vitamin szint esetén is gyakrabban figyelték meg a zavart (táplálkozás során bevitt mennyiség, valamint a természetes fény útján szerzett számít)

Írta Balog Bíborka Bella, a csoportos fitnesz instruktor képzés gyakorlati oktatója, közgazdász, személyi edző, funkcionális tréner, jelenleg  BME pszichológia mesterszak hallgatója.

Forrásjegyzék

Molnár Eszter (2013): A szezonalitás és a szezonális affektív zavar hazai előfordulása, jellemzői és összefüggései a szerotonin-2A és kannabinoid-1 receptor génekkel. Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Doktori Iskola, Doktori tézisek.